Hőkimerülés – Miért vagyunk bágyadtak kánikulában

Hőkimerültség

Az elmúlt években megszokottá váltak Magyarországon a hőségriadók, s akár tetszik, akár nem, ha el akarjuk kerülni, hogy komolyabb baj legyen belőle, akkor érdemes megfogadni néhány jó tanácsot. A napszúrás, a hőguta bizonyára mindenki számára ismerős fogalmak, sokunk saját bőrén is megtapasztalta egyiket vagy másikat, azonban van még egy harmadik, kevéssé ismert betegség is, ami a kánikulához kötődik, ez pedig a hőkimerülés.

Ez esetben egy olyan – gyakran kiszáradással együtt járó – állapotról beszélünk, amely akkor alakul ki, amikor az emberi test kórosan reagál a tartós és intenzív melegre.

 

Az edzésben érdemes „kihasználni” a hőséget, mivel ilyenkor csökken az étvágyunk, jól lehet szálkásítani. Amikor azonban evésre kerül a sor, érdemes könnyű, a szervezetet kevéssé terhelő étrendet választani. Például: natúr grillezett húsok, párolt köretek és friss zöldségek, saláták. A legfontosabb az állandó folyadékpótlás; minden félórában egy vagy két deci folyadékot – lehetőleg ásványvizet – kell fogyasztani. Természetesen edzésnapokon, edzések alkalmával még több folyadékot kell bejuttatni a szervezetünkbe.

Huszár Ernő, a WABBA testépítő és fitness világszövetség alelnöke

Ha szeretnél légkondis edzőtermünkben edzeni, nézd meg Szolgáltatásainkat! 

Kétféle hőkimerülés a leggyakoribb:

  1. A vízraktár kimerülése esetén a következő tünetek jelentkezhetnek: erős szomjúságérzet, gyengeség érzés, fejfájás, súlyosabb esetekben eszméletvesztés.
  2. A sóraktár kimerülése: hányás, izomgörcs, émelygés és szédülés jelentkezhet.

Ezekre a tünetekre érdemes figyelni, mivel jó eséllyel – hőség esetén – hőkimerülésre utalhatnak:

gyors szívverés, sápadtság, zavartság, izzadás, hasmenés, sötét színű vizelet.

A hőkimerülés a hőguta „előszobája”, ezért nagyon komolyan kell venni a tüneteket, s minél hamarabb segítséget kell kérni, illetve megtenni a szükséges lépéseket. Ha már hőgutává fajul a dolog, akkor komoly szervi károsodásokra lehet számítani, illetve halálos is lehet a vég kimenetel.

A hőkimerülés kezelése

Mivel az állapotot a hőség okozza, ezért az érintett személyt minél előbb hűvös, lehetőleg klimatizált helységbe kell vinni, ennek híján pedig árnyékba. A ruházatot szellőssé kell tenni, majd gondoskodni kell a rendszeres folyadékpótlásról, és ha lehetőség van rá, érdemes egy langyos vagy hideg zuhanyt, illetve fürdőt venni.

Előfordulhat, hogy még ezek sem hozzák meg a várt javulást, ebben az esetben a hőguta kockázata miatt minél előbb orvost, mentőt kell hívni.

Fontos, hogy a hőkimerülést követően fokozatosan lehet visszatérni a sporthoz, s bármilyen megerőltető testmozgás kerülni kell!

Ha le szeretnél hűlni, próbáld ki jégszaunánkat!

Kockázati tényezők

De mi az a hőindex? A hőkimerülés rizikója ugyanis elsősorban ettől függ. Ez az érték a külső hőmérséklet és a páratartalom függvénye. A 60%-nál magasabb relatív páratartalom már gátolja, hogy a tested megfelelően hűtse magát a verejtékezéssel. Jelentősen megnövekszik a hőkimerülés kockázata, ha a hőindex 90% fölé emelkedik. Ezt már az egészséges szervezet sem viseli el könnyen.

A városban élők egy hőségriadó vagy tartós kánikula esetén mindig nehezebb helyzetben vannak. A kevesebb zöldterület, a meleget elnyelő, majd éjjel visszasugárzó aszfalt, a rengeteg épület több fokkal emelheti a városok hőmérsékletét a vidékhez képest, ehhez jöhet még a szennyezettebb levegő is. Ilyenkor sajnos az éjszakai szelőztetés sem hozza meg a várva vár megkönnyebbülést.

A hőkimerülés kockázata életkortól is függhet. Különösen veszélyeztetettek a 4 év alatti gyermekek és a 65 év feletti idősek, mivel szervezetük lassabban és nehezebben alkalmazkodik a hőmérséklet ingadozásaihoz.

Érzékenyebben reagálnak a tartós melegre a szív-, a tüdő és a vesebetegek, de a túlsúly, a kóros soványság, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mentális kórképek, a sarlósejtes vérszegénység, a cukorbetegség és az alkoholizmus is érzékenyebbé tesz a hőre.

Sokan nem is gondolnak rá, pedig a hőkimerülés szempontjából igen nagy kockázatot jelenthetnek egyes gyógyszerek: Gyógyszerek: vízhajtók, nyugtatók, altatók, serkentők, vérnyomás-szabályozók, szívgyógyszerek és az antipszichotikumok.

Hogyan előzzük meg?

Ezt valószínűleg ma már mindenki segítség nélkül is tudja, hiszen a hőségriasztások idején minden esetben elhangzik a mondat: a legmelegebb órákban megfelelő hőmérsékletű, légkondicionált helyiségben kell tartózkodni. Ha ez nem lehetséges, akkor pedig kerülni kell a tűző napsütést.

Mi segíthet még?

  • magas faktorszámú fényvédő krémek használata, melyek használatát fürdés után ismételni kell!
  • szellős, lehetőleg természetes anyagból készült, világos színű öltözék, széles karimájú kalap
  • Folyadék, folyadék, folyadék! A kiszáradás elkerüléséhez legjobb a tiszta víz, emellett a gyümölcs- és zöldséglevek is kiválóak. a sóhiány elkerülése egészen egyszerű: elég egy csipetnyi belőle a folyadékba.
  • Kerülni kell az alkoholos vagy koffeintartalmú italokat, mivel ezek hatására nő a szervezet folyadék kiválasztása.
  • Ha valaki a hőség idején is edz, akkor már az edzés előtt másfél órával legalább fél liter folyadékot fogyasszon, majd mozgás közben 20 percenként újabb 3 dl-t. Nem csak edzés közben, de utána is szükséges pótolni a folyadékveszteséget.
  • Vannak olyan betegséget, amelyek folyadékbevitel-korlátozással járnak (szív-, máj- vagy vesebetegség, epilepszia.. stb.), ilyenkor mindenképpen konzultálni kell az orvossal!

Figyeljünk magunkra, a körülöttünk élőkre, de különösen a fiatalokra és az idősebb korosztályra!